Országos Széchényi Könyvtár

magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség

4 notes

Amikor a 15. században Európában a kódexkészítés és kódexforgalmazás tömegessé vált, bevezették, hogy a kötetté összeállt pergamenek szélét levágják (ez addig nem így volt, hanem úgy válogatták össze a felhasználandó pergameníveket, hogy azok széle természetes állapotukban is viszonylag egyenletes legyen. A tömeges előállításnál azonban erre már nem volt mód.) A vágás következtében tehát egy sima felületet kaptak, amely alkalmas volt a díszítésre. A budai miniátorműhelyben egyedi díszítést fejlesztettek ki a metszés számára, jellegzetes színezésű (rózsaszín, sötétzöld, kék) növényi motívumokkal és aranyozással díszítették a metszést. A hosszanti metszésre a kódex rövid címét is felírták. Érdekes, hogy ezt a fajta metszéstípust legtöbbször a bársonyba kötött corvináknál alkalmazták. Ezt a metszéstípust „budai festett-aranyozott metszésnek” nevezzük. Valamennyi most kiállított corvina ebbe a kategóriába tartozik, a kiállításon ez jól megfigyelhető lesz. A bőrkötéses corvinák metszését aranyozták, és apró beütött pontocskákkal a kötésen is fellelhető motívumokat alakítottak ki rajtuk (poncolás).
Corvinakiállítás április 24-től!

Amikor a 15. században Európában a kódexkészítés és kódexforgalmazás tömegessé vált, bevezették, hogy a kötetté összeállt pergamenek szélét levágják (ez addig nem így volt, hanem úgy válogatták össze a felhasználandó pergameníveket, hogy azok széle természetes állapotukban is viszonylag egyenletes legyen. A tömeges előállításnál azonban erre már nem volt mód.) A vágás következtében tehát egy sima felületet kaptak, amely alkalmas volt a díszítésre. A budai miniátorműhelyben egyedi díszítést fejlesztettek ki a metszés számára, jellegzetes színezésű (rózsaszín, sötétzöld, kék) növényi motívumokkal és aranyozással díszítették a metszést. A hosszanti metszésre a kódex rövid címét is felírták. Érdekes, hogy ezt a fajta metszéstípust legtöbbször a bársonyba kötött corvináknál alkalmazták. Ezt a metszéstípust „budai festett-aranyozott metszésnek” nevezzük. Valamennyi most kiállított corvina ebbe a kategóriába tartozik, a kiállításon ez jól megfigyelhető lesz. A bőrkötéses corvinák metszését aranyozták, és apró beütött pontocskákkal a kötésen is fellelhető motívumokat alakítottak ki rajtuk (poncolás).

Corvinakiállítás április 24-től!

{Címkék} corvina14

5 notes

Az ezerforintos corvina szerszámtáskával.
A görög származású humanista latinra fordított művét ugyanaz a Budán működő mester és műhelye díszítette, mint a bécsi Ptolemaios-, a müncheni Aristeas- és a Wolfenbüttelben őrzött Tolhopff-corvinát. Az ismeretlen mester munkáin Franciscus deCastello Ithallico hatása érződik, aki az 1480-as évek elején Magyarországon tartózkodott, itt illuminálta Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost Breviáriumát.
Corvinakiállítás április 24-től!

Az ezerforintos corvina szerszámtáskával.

A görög származású humanista latinra fordított művét ugyanaz a Budán működő mester és műhelye díszítette, mint a bécsi Ptolemaios-, a müncheni Aristeas- és a Wolfenbüttelben őrzött Tolhopff-corvinát. Az ismeretlen mester munkáin Franciscus deCastello Ithallico hatása érződik, aki az 1480-as évek elején Magyarországon tartózkodott, itt illuminálta Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost Breviáriumát.

Corvinakiállítás április 24-től!

{Címkék} corvina14

13 notes

A corvinák egy részébe Budán festették Mátyás címerét, méghozzá mindig ezt a címertípust, Mátyás reprezentációjának egyik legfőbb elemét, amelyben saját magyar és cseh királyi mivoltát hangsúlyozta (ezzel egyébként Zsigmond címerhasználatához kapcsolódott), középen a szívpajzsban a Hunyadiak családi címerével, a hollóval. A címerpajzs két oldalán található M és A szigla felbontására kétféle javaslat van, vagy MA[tthias]-ként oldható fel, vagy pedig két szóval, M[atthias] A[ugustus], azaz Mátyás Augustus-ként. Az „augustus” kifejezés – Octavianus Augustus római császár nyomán – „császárt” jelent, és az adott kontextusban a kutatók szerint Mátyás császári aspirációira utalna.
Ebben a corvinában úgy tűnik, hogy Mátyás címerét egy előző tulajdonos címerére festették rá. A festék is emiatt pattogzott le, hiszen nem a megfelelő alapozás rögzítette, hanem a miniátor egy másik festékrétegre volt kénytelen ráfesteni. 

A corvinák egy részébe Budán festették Mátyás címerét, méghozzá mindig ezt a címertípust, Mátyás reprezentációjának egyik legfőbb elemét, amelyben saját magyar és cseh királyi mivoltát hangsúlyozta (ezzel egyébként Zsigmond címerhasználatához kapcsolódott), középen a szívpajzsban a Hunyadiak családi címerével, a hollóval. A címerpajzs két oldalán található M és A szigla felbontására kétféle javaslat van, vagy MA[tthias]-ként oldható fel, vagy pedig két szóval, M[atthias] A[ugustus], azaz Mátyás Augustus-ként. Az „augustus” kifejezés – Octavianus Augustus római császár nyomán – „császárt” jelent, és az adott kontextusban a kutatók szerint Mátyás császári aspirációira utalna.

Ebben a corvinában úgy tűnik, hogy Mátyás címerét egy előző tulajdonos címerére festették rá. A festék is emiatt pattogzott le, hiszen nem a megfelelő alapozás rögzítette, hanem a miniátor egy másik festékrétegre volt kénytelen ráfesteni. 

{Címkék} corvina14 manuscript exhibition kiállítás

25 notes

A kéziratokat korrektúrázni nem kell félnetek
Előfordult, hogy a másoló – azért mert álmos volt, vagy éhes volt, vagy éppen másra gondolt – hibázott, vagy éppen kifelejtett egy szót a szövegből. Ha ezt időben észrevette, a kihagyott szót feltüntette a margón, a szövegben pedig jelezte, hogy hova szól a betoldás. A miniátorok ezt gyakran felhasználták a díszítéshez, a véletlenül kihagyott szót gyakran szövegszalagra „helyezték”.
https://www.facebook.com/events/604867636249752/

A kéziratokat korrektúrázni nem kell félnetek

Előfordult, hogy a másoló – azért mert álmos volt, vagy éhes volt, vagy éppen másra gondolt – hibázott, vagy éppen kifelejtett egy szót a szövegből. Ha ezt időben észrevette, a kihagyott szót feltüntette a margón, a szövegben pedig jelezte, hogy hova szól a betoldás. A miniátorok ezt gyakran felhasználták a díszítéshez, a véletlenül kihagyott szót gyakran szövegszalagra „helyezték”.

https://www.facebook.com/events/604867636249752/

{Címkék} kézirat corvina14 corvina kódex oszk library

13 notes

Ki varrogatott corvinát?A legjobb minőségű pergamennél is előfordult, hogy a bőr nem volt tökéletes. Az apróbb természetes hiányokat cérnával varrták össze. Megfigyelhetők az apró lukak a nyílás mentén, de a cérnaszál – mint általában – ebben az esetben is elveszett. Anonymus magyar történelmének kéziratában is van egy ilyen hiány, ott azonban a cérna is megőrződött.https://www.facebook.com/events/604867636249752/

Ki varrogatott corvinát?

A legjobb minőségű pergamennél is előfordult, hogy a bőr nem volt tökéletes. Az apróbb természetes hiányokat cérnával varrták össze. Megfigyelhetők az apró lukak a nyílás mentén, de a cérnaszál – mint általában – ebben az esetben is elveszett. 

Anonymus magyar történelmének kéziratában is van egy ilyen hiány, ott azonban a cérna is megőrződött.

https://www.facebook.com/events/604867636249752/

{Címkék} corvina14 kézirat manuscript library könyvtár medieval

3 notes

A 15. században ha valaki nem is tudott jól görögül, akkor is sikk volt legalább néhány szót és kifejezést „bevetni”, ugyanis az illető műveltségét bizonyította.
A Trapezuntius-corvina másolója munkája végeztével görög nyelven jegyezte fel a következő bejegyzést: 
KÖSZÖNET AZ ISTENNEK ÉS AZ ANYÁNAK
Csak tizennégy napig látható négy corvina az OSZK-ban!
A görög nyelv nagyon divatos volt a 15. században. Mivel a klasszikus ókorban a görög volt a műveltség nyelve, a humanisták a görögöt is megpróbálták elsajátítani – köztük például Janus Pannonius is, akinek görögtudását egész Itália csodálta.
Számos kódex végén olvasható hasonló (általában latin nyelvű) ilyen „hálaadás”, ugyanis ilyenkor a másoló több havi intenzív munka végére jutott el.
Zsupán Edina várja a corvinákkal kapcsolatos kérdéseket!

A 15. században ha valaki nem is tudott jól görögül, akkor is sikk volt legalább néhány szót és kifejezést „bevetni”, ugyanis az illető műveltségét bizonyította.

A Trapezuntius-corvina másolója munkája végeztével görög nyelven jegyezte fel a következő bejegyzést: 

KÖSZÖNET AZ ISTENNEK ÉS AZ ANYÁNAK

Csak tizennégy napig látható négy corvina az OSZK-ban!

A görög nyelv nagyon divatos volt a 15. században. Mivel a klasszikus ókorban a görög volt a műveltség nyelve, a humanisták a görögöt is megpróbálták elsajátítani – köztük például Janus Pannonius is, akinek görögtudását egész Itália csodálta.

Számos kódex végén olvasható hasonló (általában latin nyelvű) ilyen „hálaadás”, ugyanis ilyenkor a másoló több havi intenzív munka végére jutott el.

Zsupán Edina várja a corvinákkal kapcsolatos kérdéseket!

{Címkék} corvina14 manuscript zsupán_edina oszk library kézirat kódex könyvtár