January 2011
30 posts
“Az Országos Széchényi Könyvtár közel száz föld- és éggömböt felvonultató, Nyomtatott magyar föld- és éggömbök a kezdetektől napjainkig című bemutatóján több múzeum és magángyűjtemény anyagát vonultatják fel az elmúlt kétszáz évből. Egykor kevés lehetőség kínálkozott a gömbök szakszerű javítására, ha károsodtak, rendszerint kidobták őket. Emiatt a múlt évszázad magyar föld- és éggömbjeiből is csak kevés maradt fenn. A kiállítás repertoárjából kiemelendő a Császi-gyűjtemény, az OSZK térképtárának, valamint az ELTE térképtudományi és geoinformatikai tanszéke könyv- és térképtárának gömbjei. Értékes darabok származnak a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumból is, sőt az Osztrák Tudományos Akadémia Woldan-gyűjteményéből is láthatunk földgömböt, amely Elekes Ferenc egyik bécsi munkája. Sérülékenységük miatt a kiállított gömbök nem mozdíthatók, de számítógépen 3D-s modelleken tanulmányozhatók a legapróbb részletek is. Laikusok és hozzáértők egyaránt találhatnak felfedeznivalót a tudományos és művészi szempontból is rendkívül értékes darabok között. A bemutatót színezik a bélyegmúzeum azon darabjai, melyek föld- vagy éggömböket ábrázolnak, illetve glóbuszokat formázó kulcstartók és ceruzafaragók is fellelhetők a kiállított tárgyak között.”
—MNO Magyar Nemzet Online - Kincset érő gömbök mutatják meg, milyen a világ
“Az egész 7. szinten, tehát az olvasótermekben bikaerős wifi van (a Szabó Ervinben nincs wifi, ugye, csak fizetős net!!). A képet elég tendenciózusan az általános olvasóteremről készítették, ahol nincsenek asztali gépek.”
—Népszabadság - Cifra palota csúnya üzemzavarokkal
“Sajó Andrea főigazgató emlékeztet, hogy az elmúlt másfél évtizedben több megoldási javaslat született: volt, aki amellett érvelt, hogy az OSZK-t helyben bővítsék, de a költözésre is akadt terv, az egyik szerint az intézményt Csepelre, az oda álmodott tudásszigetre helyezték volna át. A Fellegi Tamás-féle ötletről szólva azt mondja: el tudná képzelni a könyvtárat a Petőfi és a Lágymányosi híd közé tervezett (Finta József által megálmodott) többszintes gyaloghíd mellett is, amennyiben az új épületet eleve úgy terveznék, hogy az a nemzet könyvtárának adjon otthont. A könyvtár funkciójából adódóan nagyon fontos, hogy tömegközlekedéssel (is) kitűnően meg lehessen közelíteni.”
—Népszabadság - Cifra palota csúnya üzemzavarokkal
“Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizált gyűjteményeinek honlapjára most került fel az a néhány lapszám, amely ennek a filmtörténeti vállalkozásnak önálló sajtójából fennmaradt. Mindösszesen három lapszámról van szó, amely az 1939-es és az azt követő év filmhetének önálló, saját kiadványa volt. Még a fejléc is büszkén tudatja az olvasóval, hogy a nyolcoldalas ingyenes újság szerkesztősége és kiadóhivatala a filmhétnek otthont adó Lillafüredi Palotaszállóban volt.”
—
Az első magyar filmszemle - Gramofon Online
Link az említett három lapszámhoz:
“Jó pár évvel ezelőtt egy vizsgaidőszakban, az Országos Széchényi Könyvtár büféjében szoktam rá. Dobozos változatban volt. Azt ettem ebédre zsíros deszkával és teával, ez volt az én kutatós menüm. Idén ősszel sajnos már nem volt az ördögsali a választékban, úgyhogy maradt a zsíros kenyér teával.”
—Bölcsész menü: Ördögsaláta // Gasztrobarom
Hol van a szeriőz újságírás?: Kis magyar abszurd a a Médiatörvény mindennapjaiból - avagy 21 évvel a rendszerváltás után a Széchenyi Könyvtárban... →
napifix.tumblr.com
(A Szól a Rádió csoport egyik tagjának FB bejegyzései nyomán)
“Lassan lejár az ingyenes lapbejelentési határidő (jan. 31.),utána lesz néhány nap a hiánypótlásra. Mindenesetre különös, hogy jelenleg Gazdag Tiborné döntése nélkül nem lehet ISSN számmal ellátott időszaki lapot alapítani (ennek…
Sajnos a blogbejegyzések sokszor pontatlanok. A január 31-én lejáró határidő után még 15 nap (néhány?) van hiánypótlásra.
A név nélküli bejegyzésben megnevezett Gazdag Tiborné döntése csak arról szól, hogy vajon lapot indítanak-e vagy netán termék- és szolgáltatásajánló („magazinnak álcázott”) prospektust. Tőle akármi megjelenhet, és meg is jelenik. Akár lesz ISSN száma, akár nem, a könyvtár begyűjti, leírja, amit kell katalogizál, amiről kell, arról bibliográfiai leírást készít. Akár nyilvántartásba vétel nélkül is megjelenhet és terjeszthető bármi (ez a hatályon kívül helyezett sajtótörvényben még megkötés volt, de az új médiatörvényben nincs ilyen korlátozás), a szükséges nyilvántartást utólag is lehet kezdeményezni.
A médiatörvény a termékdíjról egyébként nem rendelkezik – hoppá! Csak nem ez bloggerünk problémája? Sokan használják az ISSN-t a termékdíj alóli mentesség megszerzésére… És ha nem sikerül, akkor jön a kígyó/béka:-) A hab a tortán a vonalkód emlegetése: vajon minek vonalkód egy ingyenes kiadványra? (Logika!) Másrészt, vonalkódot látunk eleget bármely más terméken, árukódként – nem kell hozzá ISSN, lehet alkalmazni katalógusokon is.
Várunk a könyvtárba!
Országos Széchényi Könyvtár
“a Széchényi Könyvtár hatodik emeleti fordulójánál alig is tudnánk alkalmasabb helyszínt elképzelni egy kamarajellegű ismeretterjesztő (népszerű ismereteket szórakoztatva terjesztő, infotainment) kiállításnak. Visszatérve a bevezetőben felhozott úri sznobászathoz, épp könyvtárazni menvén megáll egy félórácskára a magamfajta, hogy a három gazdag faliújságot alaposan áttanulmányozza - és persze azonmód válasszon magának egy decens modellt. A három persze túlzás, mert az átellenben - a lépcsősor két oldalán - felfüggesztett két transzparensen valójában ugyanaz szerepel, csak az egyiken magyarul, míg a másikon angolul… Ezek a földgömbkészítés rejtelmeibe és gyakorlati tudnivalóiba avatnak be, lépésről lépésre, korról korra, mígnem a lépcsővel szembeni nagy transzparensen az itt is megidézett hősök és harcostársaik élete és főként műve jelenik meg. Van még két számítógép, amin gyakorlatilag a kiállítás anyaga érhető el - nem sétálva, ücsörögve.”
—Magyar Narancs Kiállítás - Mit ér, mit ér két félteke?
“
Tudományos Ülésszak január 24. 10.20.:
Kertész Balázsné Bíró Csilla (Régi Nyomtatványok Tára): Petrarca De viris illustribus című műve és Andreas Pannonius
Andreas Pannonius, a 15. századi magyar származású kartauzi szerzetes Itália több kartauzi rendházában is megfordult. A ferrarai San Cristoforo kolostorban töltött évei alatt keletkezett a Mátyás királynak címzett királytükre (1467), és a szerző ezekben az években került közelebbi kapcsolatba a Ferrarában uralkodó Este-családdal. 1471-ben, már a páviai Santa Maria delle Grazie rendházban született Andreas Pannonius második királytükre, melyet Ferrara hercegének, Ercole d’Estének ajánlott. A szakirodalom a későbbi királytükröt a Mátyáshoz írt mű utánzatának tartja, bár a hasonló elrendezés és szövegegyezések mellett lényeges különbségeket találunk a két műben. Előadásomban ezekből szeretnék egyet bemutatni: az Ercole d’Estének írt királytükörben lényegesen megszaporodnak azok a szövegrészletek, amelyek Scipio Africanust állítják példaképül a ferrarai uralkodó számára. Ennek okai: Andreas Pannonius humanista dicsőítő elemekkel bővíti második királytükrét, és felfedez egy új forrást, amely szemmel láthatólag hatással van rá, Petrarca De viris illustribus című életrajzgyűjteményét. A Petrarca-mű számos hivatkozás nélküli részlete bukkan fel Andreas Pannonius szövegében, különös tekintettel a Scipio Africanusról szóló életrajzra.
” —Tudományos Ülésszak - kódexek, régi nyomtatványok, fotók, ex libris, restaurált kötetek - OSZK
“
Tudományos Ülésszak, január 24. 9.40: Kertész Balázs: Szent Kálmán ereklyéi a székesfehérvári királyi bazilikában
A Bajor Állami Könyvtár Clm 17543 jelzetű 15. századi latin kódexében több magyar vonatkozású tartalmi egység is található. Az egyik Szent Kálmánnak (megh. 1012) a székesfehérvári királyi bazilikában őrzött ereklyéire vonatkozik. Az előadás ezt a kutatás előtt ismeretlen szöveget mutatja be.
” —Tudományos Ülésszak - kódexek, régi nyomtatványok, fotók, ex libris, restaurált kötetek - OSZK
“
Tudományos Ülésszak, január 24. 11.30: Boreczky Anna: A pozsonyi káptalan Ganoys Venceltől való középkori Bibliájának története (OSZK, Kézirattár, Cod. Lat. 78)
Az OSzK Cod. Lat. 78-as jelzeten őrzött középkori Bibliája a gyűjtemény legkorábbi szerzeményei közé tartozik, 1813-ban a pozsonyi káptalan ajándékaként került a könyvtár tulajdonába. A kódexet már a középkorban is Pozsonyban használták; Ganoys Vencel, pozsonyi őrkanonok ajándékozta a káptalannak, feltehetően az 1400 körüli években. Az igényesen díszített kötet a középkori pozsonyi könyvkultúra jeles emlékeként régóta ismert a művészettörténeti szakirodalomban. Tudott az is, hogy iniciáléit és lapszéldíszeit több mester készítette: van közöttük olyan, akinek stílusa a 13. század végi / 14. század eleji francia könyvfestészetben gyökerezik és olyan is, aki a 14. század közepi Prága művészetét képviseli. A kérdés az, hogy a különböző korszakokat és művészetföldrajzi területeket reprezentáló alkotások mikor és hol kerültek a kódexbe. Másként: hogyan rekonstruálható a középkori Magyarországról nem túlzottan nagy számban fennmaradt teljes Bibliák egyikének története. Referátumomban – támaszkodva a nemrégiben elvégzett paleográfiai vizsgálat eredményeire is – erre keresek választ.
” —OSZK
“Még nagyobb feladatnak tűnik a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) fölépítése: a virtuális archívum a magyar kultúra által – a szépirodalomtól a képzőművészeten át a filmművészetig – létrehozott valamennyi alkotást biztonságosan, digitálisan fogja rögzíteni és hozzáférhetővé tenni egy központi, nyilvános felületen – mondta a Nefmi államtitkára. Mint Szőcs kifejtette, a nagyszabású program többnyelvű része illeszkedni fog az Europeana elnevezésű, jelenleg 14,6 millió könyv, folyóirat, kisfilm, térkép, fotó és egyéb dokumentum digitalizált változatát tartalmazó összeurópai archívumhoz, gyermekbarát felület kialakításával pedig a fiatal generációk számára is vonzóvá teszik majd.”
—MNO Magyar Nemzet Online
